Fából vagy műanyagból legyen az ablak? – Válaszol a szakértő.

Egyre elterjedtebbek a műanyag nyílászárók, a piacon már a második generációs termékek kaphatók. Sokan azonban esztétikai és szellőztetési okokból a faablakra esküsznek. Úgy tűnik, hogy a műanyag praktikusabb és sokkal olcsóbb is. A fa több törődést igényel, viszont természetközelibb, mint a műanyag. Szakértőnk, Dézsi Lajos, a Euronorm-Group Hungary Kft. ügyvezetője bevezeti az olvasókat a „nyílászárók világába”.

Miért műanyagból készült ablakot?

A fával szemben a műanyag alapvető előnye az ára és a tartóssága. A fa nyílászárók nagyobb méretű szerkezetek esetén (magasság: 240 cm, vagy szélesség 180 cm) merevebbek a műanyagnál, ugyanis a műanyag nyílászárókban található fémprofil a sarkokban nem ér össze, így ott csak a műanyag hegesztése viseli a terheket. A nagyobb szerkezetek üvegeinek súlya ezen pontokat terhelheti, ezért fontos, hogy a beüvegezésnél megfelelően ki legyen ékelve az üveg, ami egy plusz merevítést ad az ablakszárnynak. Ellenben a fa nyílászárók sarkainál az anyagvastagság és a fa kitűnő teherviselési tulajdonságai miatt merev marad. A műanyag nyílászárók kevesebb törődést igényelnek, csupán évenként szükséges a vasalat olajozása, és a kisebb mechanikai sérülések, karcolások sem befolyásolják az élettartamát.

Második generációs műanyag-ablakok

A modern, második generációs műanyag-ablakok további előnye, hogy már nem „öregszenek”, nem színeződik el az ablak, megőrzi eredeti színét, ellenáll az UV sugárzásnak. A légzárása maximális, ennek persze vannak hátrányai is, a fal penészesedésére több az esély. Az adott helyiség megfelelő átszellőztetését meg kell oldani, ezért javasoljuk, hogy kiegészítőként szellőzőket (aereco, gecco stb.) szereltessünk fel. Abban a helyiségben, ahol pedig nyílt égésterű kazán v. tűzhely üzemel, ott kötelező kiegészítője az ablaknak (aereco.hu) – mondja Dézsi Lajos.

A fából készült ablak drágább, és több törődést igényel

A fa nyílászárók természetes anyagból készülnek, így sokkal harmonikusabbak, és otthonosabb hatást keltenek például egy családi házban. Viszont amit megnyerünk a réven, azt elvesztjük a vámon, hiszen az áruk a műanyag ablakoknál minimum másfélszer több, sőt akár nyolcszorosa is lehet – márkától és minőségtől függően. A fa nyílászáróknál a felületkezelés sérülése esetén a fa szerkezete idővel elváltozhat, ha nem javítják ki a sérülést. Ezen felül 5 évente át kell csiszolni és kenni, hogy megőrizzük tartósságát. Ez pedig elég körülményes folyamat a modern ablakoknál, mert az alapos munkához ki kell szerelni a vasalatot és a tömítéseket, amelyek az ablakkal együtt szintén sérülhetnek a műveletnél. Ha ez a festés elmarad, és öregedni hagyjuk a fát, az a későbbiekben vetemedhet, a felülete elöregedhet, ami nem javítható nyom nélkül, így az ablak minősége gyengül, és végül cserére szorul – teszi hozzá Dézsi Lajos.

Kezelt vagy kezeletlen faablakot vegyünk?

A felületkezeletlen fa nyílászárók a legolcsóbbak, de a legkevésbé tartósak, így nem biztos, hogy megéri ezeket megvásárolni. Mert ha az építkezésen festik, lazúrozzák, az 5 évente ismétlésre szorul, míg egy gyárilag felületkezelt ablak a modern festékeknek és festőkamráknak (mint az autóknál) köszönhetően akár 15-20 évig is ellenáll az UV-sugárzásnak és az időjárás viszontagságainak. Persze a gyári felületkezelés költsége akár a 3-4-szerese is lehet az építkezésen kivitelezettnek, de ez az élettartamán is meglátszik.

Kinek mit ajánlunk?

A műanyag nyílászárókat azoknak ajánljuk, akik szűkösebb anyagi keretekkel rendelkeznek, de szeretnének pénzt megtakarítani a fűtésszámlából, és nem akarnak „foglalkozni” a nyílászáró karbantartásával. A fa nyílászárókat azoknak ajánljuk, akik megengedhetik maguknak árban, és úgy gondolják, hogy megér nekik ennyit az otthonuk hangulata, harmóniája. A műanyagot főleg irodákba, raktárakba, lakásokba, családi házakba ajánljuk. A fa nyílászárókat családi házakba, valamint olyan műemlék-jellegű épületekbe ajánljuk, ahol meg kell őrizni az eredeti hangulatot – javasolja Dézsi Lajos.

Kitől vegyünk ablakot?

Az árak eléggé változóak gyártótól és profiltól függően. Célszerű több helyről ajánlatot kérni, és megvizsgálni a műszaki tartalmat is, ami döntően befolyásolhat egy árajánlatot. Előfordulhat, hogy az egyik ajánlat olcsó, viszont műszaki tartalomban, minőségben messze alul marad a drágábbtól. A fő szempontok a műszaki tartamot tekintve: U érték, vasalat típusa, profil szélessége, kamrák száma. A hazánkban kapható nyílászárók egy részét itt is gyártják külföldről hozott profilból (pl. Belgium: Deceuninck, Zendow, Anglia: Spectus, Ausztria: Schüco, Németország: Gealan; Rehau, Aluplast, Roplasto, Thyssen. Salamander (Törökországban készül), Franciaország: Tryba.). Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy hiába jó a profil minősége, ha a gyártó rosszul szereli össze. E miatt a forrasztásokat érdemes ellenőrizni a sarkoknál.

A méret is fontos!

Az ablakok ára mérettől függ. A modern gyártósoroknak köszönhetően a méretek szinte mindenhol mm-pontossággal programozhatóak felár nélkül, így nem kell ragaszkodnunk a szabványokhoz. Ha valakit azzal akarnak becsapni, hogy ez „egyedi” méret, ezért drága, akkor azt ne engedjük, mert ettől az ablak nem lehet sokkal drágább, mint a hozzá szabványméretben közelállóé – tanácsolja Dézsi Lajos. A szabványok (nyílásméret) a következőek: szélesség: 60 cm-től – 30 cm-enként – 180 cm-ig; magasság (nyílásméret): 60 cm-től – 30 cm-enként – 240 cm-ig. Ettől persze felfelé és lefelé is el lehet térni. A gyártási méret szélességnél 2 cm-rel, magasságnál 1 cm-rel kisebb a PU-hab hézag miatt.

Mennyibe kerül nekünk: anyag- és munkadíj?

Az alábbi költségekkel kalkulálhatunk egy ablak-beszereléssel vagy cserével kapcsolatban:

Anyagköltség:

• 150×150 Bukónyíló egyszárnyú ára: Bruttó: kb. 50 000 Ft (gyártótól, minőségtől, kedvezménytől és mennyiségtől függően).
• 150×150 Bukónyíló kétszárnyú ára: Bruttó: kb. 70 000 Ft (gyártótól, minőségtől, kedvezménytől és mennyiségtől függően).

Beépítés:

• Bruttó: kb. 6.000 Ft./nm (bejelentett dolgozókkal, és I. osztályú segédanyagokkal számolva). Az ennél alacsonyabb árnál valószínűleg egyéb „adóoptimalizálási” dolgokat alkalmaz a vállalkozó, vagy hanyag munkát végez (takarítás, állagmegóvás), rossz minőségű anyagokat alkalmaz a beépítésnél (PU-hab, csavar). Természetesen a beszerelendő nyílászárók mennyiségétől is függhet ez az ár.

Bontás:

• Bruttó: kb. 4.000 Ft./nm. A bontási költség is elég változó, attól függően, hogy mennyire bonyolult szerkezetet kell bontani, és mennyire kell megóvni a bontandó szerkezetet, illetve annak környezetét (festés, vakolat, padlóburkolat stb.).

Szállítás:

• Általában a nyílászárók árának 2-5 %-a. Bontott anyagok elszállítása: konténerenként kb. 20.000 Ft.